Víz alatti világok – 30. rész
Az előző részben az egykori pegmatitbányáról, a nyugat-finnországi Kaatialáról volt szó, ezen belül is inkább a bányászati műveletről. Most lássuk kicsit a bánya földtanát! Mint említettük, ez egy pegmatitbánya volt. Na de mi is az a pegmatit? A pegmatit durva kristályos, magmás kőzet, amely leggyakrabban a kristályosodás utolsó szakaszában, az illókban dús maradék magmából kristályosodik ki. Kaatiala is egy ilyen, úgynevezett zónás komplex pegmatit, amely gránitos összetételű magmából kristályosodott ki, mintegy 1800 millió évvel ezelőtt. A pegmatitlencse körülbelül 15 fokos dőlésszöget mutat ÉK felé a granodioritos kőzetben. Az illódús környezet miatt olyan kémiai elemeket hordoz tehát, amelyik abban a fázisban szeretnek dúsulni, azaz például lítiumban, céziumban, rubídiumban és nióbiumban gazdagodott kőzetről beszélhetünk. Most nézzük meg, hogy milyen fázisokban is fordulhatnak elő ezek az elemek! Kaatialában a bánya működése során kitermeltek a kvarcon és földpáton felül további 700 tonna muszkovitot, 18 tonna berillt, 5 tonna kolumbitot és 5 tonna löllingitet is. A földtani felépítést tekintve a pegmatit központi része nagyméretű mikroklin (földpát) kristályokból és kvarcból állt, amelyekben megjelentek a kvarc különböző elemekkel szennyezett változatai is, mint a rózsakvarc (mangán, vas) és a füstkvarc. Ez a rész tartalmaz üregekben megjelenő turmalint (drágakő), víztiszta berillt (berillium, drágakő) és lepidolitot (lítium-csillám). A központi részben voltak muszkovitban (csillám) gazdag zónák berillel, valamint szintén ezen a központi részen, a maghoz legközelebb volt a turmalin is a leggyakoribb. E fölött a rész fölött helyezkedett el a löllingitet (vas-arzenát), kolumbitot (nióbiumérc) és spodument (lítium hordozó) tartalmazó kőzet. A fekühöz legközelebbi részen a pegmatit összetételében a nátriumföldpát (albit) jellemző, míg a fedőkőzetben a pegmatit aplitos változata, ami csillámmentes, holokristályos gránitot jelent. Kaatiala továbbá arról is nevezetes, hogy elneveztek róla egy itt felfedezett vasarzenát ásványt, a kaatialaitot, amely másodlagos ásványként jelenik meg a löllingit felületén. Ugye mennyi érdekességet és kincset rejthet egy egykori, mára már víz alá került bánya?
Fénykép: UNEXMIN Georobotics Kft.; Zajzon Norbert
