Lengyelország Alsó-Szilézia régiójában az 1950-es évek elején kiterjedt uránkutatási és -bányászati tevékenység folyt a szovjetek felügyelete alatt. Kowary, Podgórze, Radoniów és Kletno településeken uránbányászat, míg Alsó-Szilézia számos településén kiterjedt uránkutatás folyt.
Kowary területén, az első írásos emlékek alapján, már a 12. században folyt bányászati tevékenység. A Kowaryban található Kopalnia Liczyrzepa (Liczyrzepa-bánya) eredetileg egy 1808-ban nyitott vasércbánya volt. Nevét, amely lengyelül Liczyrzepa, németül Rübezahl, egyfajta helyi „hegyi király”-ról kapta. Mint sok más vasércbánya, amely jó minőségű ércet, de nehezen bányászható rétegeket tartalmaz, Liczyrzepa is hamarosan veszteségessé vált, és felhagyták. A 19. század közepén folypát-, vagy újabb nevén fluoritbányászat is folyt a térségben. Ezt követően 1860-ban bezárták a bányát, majd legközelebb 1945-ben nyitották azt meg. A II. világháború után indult fegyverkezési versenyben a szovjetek is mindent megtettek azért, hogy kifejlesszék saját atombombájukat, így, a hajsza végett, uránbányaként reaktiválták azt. Az urán kitermelésére 1945 és 1954 között 20 alagutat ástak ki, persze a legnagyobb titokban. A bányából származó érc fontos eleme volt az első orosz atombombák gyártásának. 1948 és 1954 között mintegy 470 tonna uránércet bányásztak a Liczyrzepa bányában, átlagos 0,3 %-os urántartalom mellett. Ez mintegy 1,4 tonna tiszta uránnak felel meg. 1954-ben azonban ismét bezárták Kowaryt. Amikor a bányát bezárták, és a szivattyúkat leállították, a talajvíz elárasztotta az aknát és a bánya alsó szintjeit. Jelenleg túrákat vezetnek az egykori bányában, valamint az alsóbb szinteken búvárok számára is lehetőség van merülésre. Mégis, egy búvárrobotot leengedni az egykori uránbányászat helyszínére sokkal kevésbé lenne veszélyes ebben a radioaktív környezetben. Arról nem is beszélve, hogy a ’60-as években felhagyott bánya, az akkori technológiával értéktelennek tartott érccel a mai technika mellett már lehet, hogy műrevaló készletet rejtene.
Fényképek: www.kopalniapodgorze.pl; www.bigblue.reblog.hu
