A Kowary környékén található egykori uránbányák bemutatásának második része következik. A bányák, mint említettük, Alsó-Sziléziában találhatók, Lengyelországban. Közülük a Liczyrzepa-bánya talán a leghíresebb/hírhedtebb. Nézőpont kérdése.
Híres azért, mert 1974-ben megnyitották a radonterápiás alagutat benne, ami Sztolnie Kowary (Kowary alagút) néven a Cieplicei Gyógyfürdő magja volt. Ebben az időben ez egyike volt Európa három radonterápiás központjának. A radon egy természetes, inert gáz. Ez azt jelenti, hogy kémiailag nem reagál túl könnyen. Ugyanakkor a radon radioaktív, ezért gyógyító hatása nyilvánvalóan kétes, ugyanakkor egészségügyi határérték alatti sugárzási szint esetén ártalmatlannak tekinthető. A radonterápia a szocialista időkben igen nagy népszerűségnek örvendett, de szerencsére 1990-ben pénzhiány miatt felhagytak vele. A fürdőt 2002-ben felújították, és a radonterápia is újra elérhetővé vált.
Hírhedt pedig az ott dolgozókat ért sugárzás miatt, hiszen a dolgozókkal, akik lapáttal és csákánnyal bányászták az ércet, majd kézzel válogatták azt, nem közölték, mit bányásznak és mit lélegeznek be. A bánya szerencsére 8 év alatt kiapadt, 1963-ban végleg bezárták azt.
A földtani ismeretek alapján két kőzettípus, a magmás gránit és metamorf kőzetek találkozásánál találták az urániumot. Az érc hidrotermás eredetű, azaz olyan meleg vizes oldatok szállították, majd rakták ki, amelyek hatója a gránit benyomulásához kapcsolódhat. A lelőhely jellemző ásványai vasércek, fluorit, kalcit, ezüst, és uraninit. Utóbbi az uránium érce.
Ugyan a bányát bezárták, azonban jelenleg is valós földtani veszélyforrás. Hogy ez mit takar, arról a következő részben írunk bővebben.
Fényképek: www.kopalniapodgorze.pl; www.bigblue.reblog.hu
