Skip to content

UNEXMIN GeoRobotics

A Rudabányai-tó – Víz alatti világok – 15. rész

    Kis magyar tengerszemek – 3. rész

    Még mindig az Aggteleki Nemzeti Park területén maradva, a harmadikként bemutatott hazai „tengerszem” szintén egy bányató lesz, a Rudabányai-tó. Rudabánya térségében egykor vasércet és színesfémeket bányásztak. A bányászat története itt a középkorig nyúlik vissza, amikor Rudabánya a hét felső-magyarországi bányaváros egyike volt, fontos réz- és ezüstlelőhely. A külszíni vasércbányát 1985 év végén zárták be, majd, mivel már nem szivattyúzták a talajvizet a bányából, két kisebb tó egyesülésével lassanként elnyerte mai formáját. A tó vizét nem táplálja vízfolyás, egyrészt talajvíz adja azt, másrészt csapadékvíz.

    A Rudabányai tengerszem jelenleg Magyarország legmélyebb állóvize. A tó hossza mintegy 300 méter, szélessége 80 méter. Mélységéről nincs egyetértés. Többen úgy gondolják, hogy helyenként megközelíti a 60 métert, sőt, akár túl is lépheti azt, míg hidrogeológiai méréssorozatok mindössze 35 méter körülire teszik azt. Egy búvárrobot egyszer és mindenkorra segíthet eldönteni a kérdést.

    A tó környéke egyéb különlegességet is rejt. Itt találták meg 1965-ben a több, mint tízmillió éve élt emberszabású főemlőst, a Rudapithecus hungaricus-t. A RUD 1 katalógusszámú lelet, vagy más néven Rudi megtalálásáért a dicsőség Hernyák Gáboré, a bánya akkori főgeológusáé. Rudi vagy természetes módon preparálódott ki a kőzetből, vagy a bányaművelés során került a felszínre. Szegényből mindösszesen egy állkapocstöredék és négy zápfog maradt. A meddőhányóban talált leletből ennek ellenére később új fajt és új nemet írtak le. Rudabányáról eddig összesen több, mint 200 darab főemlőslelet került elő, amelyek kora 35–8 millió év közötti, ezzel a világon egyedülálló időintervallumot lefedve.  Rudi taxonómiai besorolása ugyanakkor máig vitatott, ezért a Rudapithecus hungaricus jelenleg érvénytelen taxon. A máshol előkerült hasonló leletekkel összehasonlítva azonban úgy tűnik, hogy a Rudapithecus leletek bizonyos szempontból eltérőek, ezért az elnevezés kezd ismét érvényt szerezni magának a tudományos szakirodalomban.

    Fényképek: www.femina.hu, www.csodalatosmagyarorszag.hu