Skip to content

UNEXMIN GeoRobotics

A Megyer-hegyi tengerszem – Víz alatti világok – 8. rész

    Kis magyar tengerszemek – 1. rész

    Kis hazánkban több híres „tengerszem” is található, a következő néhány hétben ezek közül mutatunk be néhányat, minden héten egyet. Eheti választásunk az Aggteleki Nemzeti Park területén található Megyer-hegyi tengerszemre esett. Bár szívesen emlegetik tengerszemként őket, valójában ez egy kissé nagyzoló elnevezés, ugyanis ezeknek semmi közük nincsen az igazi, olvadó gleccserek által hátrahagyott, magashegyi lefolyástalan területek állóvizeihez. Ezek a magyarországi állóvizek, amelyek a hegységeinkben egy-egy kis édesvízi tavat alkotva csábítják kirándulni a természet iránt érdeklődő és gyönyörködni vágyó turistákat, a legkülönbözőbb módokon csapdázódtak.

    A Megyer-hegyi tengerszem, hogy mai példánknál maradjunk, tulajdonképp egy egykori felhagyott kőbánya, amelyben annyi csapadékvíz gyűlt fel, hogy az mára egy kis tavat alkot.  A bányát 1907-ben zárták be, és helyét 1997-ben nyilvánították természetvédelmi területté, annak sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeinek megőrzése végett. A tó maximális mélysége a 6,5 métert, az azt körülvevő sziklafalak magassága pedig a 70 métert is eléri. A bányában a riolittufát a középkor óta folyamatosan termelték ki építkezési célokra, illetve malomkőnek. Utóbbiak közül néhány félkész darab a mai napig megfigyelhető a hajdanvolt bányaudvarokon.

    Az egykori bánya környéke ma Magyarország egyik legkisebb természetvédelmi területe (Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület), mindössze 1 hektár területű. A Megyer-hegy nagyrészt átkovásodott, középső miocén korú (a legújabb adatok alapján 13 millió éves) riolittufából áll. A nagy mennyiségű kvarc fenokristályt tartalmazó kőzet a kovásodás miatt szilárd és jól megmunkálható. Ez a tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a kőzetet. Ha egy kis búvárrobot arra járna, biztosan megmutathatná a 4000 m3-es kis tó alatt rejtőző földtani és régészeti értékeket.

    Fénykép: www.dunapartprogram.hu