Kis magyar tengerszemek – 5. rész
A halloweeni sorozat után térjünk vissza Kanadából hazánk területére, és folytassuk a tengerszemek bemutatását! Ugye, azt már tisztáztuk, hogy a tengerszemek a jégkorszak maradványai. Olyan tavacskák, amelyek vize az egykor visszahúzódó jég után maradt mélyedésekben, a jég olvadásával keletkeztek. Ezzel szemben Magyarországon a tengerszemnek nevezett tavak valójában bányatavak, azaz bányászati céllal, vagy annak következtében létrejött óriási gödrök, amelyek később aztán megteltek forrás- vagy talaj-, esetleg esővízzel.
Eddig az Aggteleki Nemzeti Park területén jártunk, most azonban ugorjunk át Heves megyébe. A Mátra délnyugati részén, a Nagy-Hársas és a Somlyó hegyek közötti Széles-kő aljában, Apc községtől nem messze fekszik a tengerszemnek is hívott Széleskő-bányató, avagy az Apci tengerszem. A Mátrában évszázadokon keresztül folyt kőbányászat, amely főképp a legjobb kőzetfizikai tulajdonságokkal bíró és a legnagyobb területet borító andezit lávakőzetet érintette. Apcnál több egykori bányáról is tudunk: Kopasz-hegy, Legdomán, Somlyó-hegy, Fajzás-orom és a szóban forgó Széleskő. Az itt megjelenő andezit miocén korú (19-12 millió év), akárcsak a Börzsöny, a Visegrád vagy a Zemplén. Széleskőn 1875-ben kezdődött a jó minőségű andezit fejtése, és mintegy 90 éven keresztül folyt a kitermelés, amely az évek teltével egyre nagyléptékűbbé vált. A kitermelt andezitnek az 1920-as években kisvasutat is építettek, amely összekötötte a bányát a vasútállomással. A lávakőzet felhasználása útba, vasútba, vízügyi létesítményekbe történt.
Végül azonban az 1960-as években megszűnt a kőfejtés, amely leginkább geológiai okokra vezethető vissza. A lávakőzet közé települő tufás-salakos rétegek miatt elfogyott a jóminőségű kőzetanyag, és gazdaságtalanná vált a kitermelés. A Széleskő-bánya helyét rekultiválták, amely művelet során a kisvasutat sajnos elbontották. A területen lévő óriási bányagödör azonban a szivattyúk leállása után lassan megtelt csapadék- és talajvízzel, létrehozva ezzel a hajdani andezitbánya gödrében keletkezett kristálytiszta vizű tavacskát, amelyet több oldalról impozáns, 10-15 méter magas sziklafalak határolnak. A tó helyenként a 10 méteres mélységet is eléri. Egy búvárrobot leeresztése páratlan földtani és vulkanológiai információval szolgálhatna a kőzetek településéről a szakemberek számára.
Fényképek: https://csodahelyek.hu/