Skip to content

UNEXMIN GeoRobotics

A Népgőzfürdő barlangja – 3. rész – Víz alatti világok – 33. rész

    A korábbiakban már írtunk a Molnár János-barlang geológiájáról és kutatástörténetéről, most nézzük meg kicsit tüzetesebben a barlang különleges élővilágát! Egyrészt a barlang falát adó kőzetben is szép számmal találhatók ősmaradványok, azaz az egykori tengeri környezetben lerakódott üledék megkövesedett élővilága látható a barlang falain. A fő tömeget az eocén végén (~30 millió év) lerakódott Budai Márgában található Bryozoa (mohaállatok) és Echinoidea (tengerisünök) kövületei adják. A pleisztocén végén (~12 ezer éve) bekövetkezett mozgások hatására, az eredetileg ÉK-DNy csapásirányú Budai Paleogén Medencében ÉNy-DK-i irányú hasadékok keletkeztek és ezekben talált utat a feltörő termálvíz. Ez a víz oldotta és oldja jelenleg is a barlangot, valamint ez a víz táplálja a Lukács fürdőt is.

    Azonban nem csak ezért fontos. Ez a barlangi víz a barlangban sajátos élővilágot rejt. A barlangok egyébként is kivételes élőhelyek, amelyeket különleges élőlények népesítenek be: a teljes sötétséghez való alkalmazkodás során eltűnik a pigmentáció, és a látás helyett az egyéb érzékelőszervekre helyeződik a hangsúly. A legtöbb barlangi élőlény a felszínről bekerülő tápanyagokat hasznosítja. A Molnár János-barlang azonban ebben a tekintetben is kivételes: itt a táplálék feltehetőleg helyben keletkezik a vízben lévő kémiai vegyületekből, úgynevezett kemoautotróf baktériumok közreműködésével. Az összes többi élőlény közvetve, vagy közvetlenül ezekkel a baktériumokkal táplálkozik. Mivel a barlangi élővilág egy, a külvilágtól erősen izolált közösség, ezért modellrendszerként is értelmezhető. Így egyedülálló lehetőséget kínál a biológusok számára az evolúciós folyamatok tanulmányozására, úgy, mint fajkeletkezés, kolonizációs mechanizmus vagy táplálékhálózatok működése. A barlangot kutató biológusok eddig öt makroszkópikus (szabad szemmel is látható) fajt azonosítottak a barlangból: három vakbolharákfajt, a közönséges víziászka barlangi életmódhoz alkalmazkodott változatát, illetve egy csigát is. Ezek közül két vakbolharák faj a tudomány számára új, eddig nem ismert fajnak bizonyult, és eddigi ismereteink szerint csak ebben a barlangban fordul elő az egész világon. Akit bővebben érdekel a téma, az nézze meg a Budapest Inferno című filmet!

    Fényképek: Rocky Shore Pictures